2024. 08. 01-től módosították néhány mulasztási bírsággal kapcsolatos rendelkezését.
1. Az Art. 220. §-a szerinti „Általános bírságszabály” szerint az adókötelezettségek megsértése esetén
• a természetes személy adózó az eddigi max. 200.000,- Ft helyett már 400.000,- Ft-ig terjedő,
• a nem természetes személy adózó pedig az eddigi max. 500.000,- Ft helyett már 1.000.000,- Ft-ig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.
2. Az Art. 225. §-a szerinti „A foglalkoztatott bejelentésére vonatkozó szabályok megsértése” esetén az adózót az eddigi max. 1 millió Ft helyett 2024. 08. 01-től 2 millió Ft-ig terjedő mulasztási bírsággal kell sújtani, ha be nem jelentett foglalkoztatottat alkalmaz vagy alkalmazott.
3. Az Art 228. §-a szerinti „Számla-, nyugtakibocsátási kötelezettség, valamint iratmegőrzési kötelezettség szabályainak megsértése” esetén a NAV az adózót az eddigi max. 1 millió Ft helyett 2024.08.01-től 2 millió Ft-ig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja, ha
• a számla-, egyszerűsített számla-, nyugtakibocsátási kötelezettségét elmulasztja, vagy a számlát, egyszerűsített számlát, nyugtát nem a tényleges ellenértékről bocsátja ki, vagy
• iratmegőrzési kötelezettségének nem tesz eleget.
• Adózással kapcsolatos iratokat az Art. szabályai szerinti elévülési időig (ami nem pont 5 év hanem akár egy-két nap híján 6 vagy 7 év is lehet!) meg kell őrizni.
• Számviteli bizonylatok esetén az üzleti évről készített beszámolót, az üzleti jelentést, valamint az azokat alátámasztó leltárt, értékelést, főkönyvi kivonatot könyvviteli elszámolást közvetlenül és közvetetten alátámasztó számviteli bizonylatot (ideértve a főkönyvi számlákat, az analitikus, illetve részletező nyilvántartásokat is), legalább 8 évig kell olvasható formában megőrizni. Ez viszont nem jelenti azt, hogy a több mint 8 éves bizonylatokat kidobhatjuk, mivel a cég által, egy 25 éve vásárolt és még minidig a nyilvántartásban lévő tárgyi eszköz beszerzésével, aktiválásával stb. kapcsolatos bizonylatoknak még most, azaz 25 év elteltével is rendelkezésre kell állnia és a 8 év csak akkor indul, ha már az érintett tárgyi eszköz kikerül a nyilvántartásból.
• A Cégtörvény szerint a papír alapú okirat alapján elfogadott beszámoló esetén a beszámolót beküldő személynek az eredeti beszámolót 10 évig kell megőrizni.
• Nyugdíjhoz szükséges munkaügyi iratokat, adatokat a biztosítottra, volt biztosítottra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követő további 5 évig kell megőrizni.
• Az iratmegőrzési kötelezettség elmulasztásával egy tekintet alá esik és 2024.08.01-től 2 millió Ft-ig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha az adózó iratait az ellenőrzés lefolytatására alkalmatlan állapotban nyújtja be.
4. Szociális hozzájárulási adó
2024.08.01-től tehát az a magyar állampolgár minősül munkaerőpiacra lépőnek, aki a NAV rendelkezésére álló adati szerint a kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének hónapját megelőző 365 napon (korábban 275 napon) belül legfeljebb 92 napig rendelkezett biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal, egyéni, társas vállalkozói jogviszonnyal.
A kapcsolódó adókedvezmény igénybevételének az időtartamát viszont sajnos felezték a 2+1 évről 1 + 0,5 évre.
Ha pont 2024.08.01-től tervezünk egy új munkavállalót felvenni, aki még a 2024. júliusban hatályban lévő rendelkezések szerint munkaerőpiacra lépőnek minősül, érdemes lehet egy nappal korábban felvenni, mivel így akár 3 évig is igénybe vehetjük a szocho adókedvezményt a 1,5 év helyett.
Egyebek
A veszélyhelyzetre hivatkozással 2024.08.01-től változtak az extraprofit adókról szóló Korm. rendelet hitelintézeteket, pénzügyi vállalkozásokat érintő szabályai, továbbá a pénzügyi tranzakciós illetékre vonatkozó szabályai. Azaz így, vagy úgy, de biztosan drágább lesz a bankolás, mert a kapcsolódó többletterheket a szolgáltatók ilyen vagy olyan formában átterhelik a fogyasztókra.
Végül, az említett veszélyhelyzeti szabályokat szokás szerint ideiglenes jelleggel, azaz a veszélyhelyzet végéig (jelenlegi ismeretek alapján 2024.11.19-ig) lehet csak alkalmazni. Viszont ezek 2024.11.20-i hatályon kívül helyezése kétséges, mivel vagy a veszélyhelyzet kerül újabb, max. 180 nappal történő meghosszabbításra, vagy pedig ezek a veszélyhelyzeti rendelkezések egy évközi törvénymódosítással beépülnek a törvényekbe, melynek során az alkalmazásuk véglegessé válik.